Valaki azt mondta egy vallásos vacsorán az asztalnál: „Imádom a töltött káposztát.”
Valaki séta közben letette öléből kutyáját, és beszélgetőtársa felé fordulva
bizonygatta: „Imádom!” Valaki a plázában lelógatott plakát előtt lelkesen lihegte:
„Ő Johnny Depp. Nem oszkáros, de imádom.”
Mindenki másként imád. Ja. Mindenki másként imádja…
Én is imádom.
Őt, aki Poncius Pilátus idejében emberként úgy élt a földön, mint Isten.
Őt, aki azt állította, hogy ha ránéznek, láthatják Istent.
Őt, aki azt tanította, hogy a boldogság nagyon relatív fogalom.
Őt, akit tudós kortársai csodatételeiért sátánfajzatnak bélyegeztek, és vádat emeltek
ellene.
Őt, akit egyik jócselekedetéért köszönetképpen a szakadékba akartak taszítani.
Őt, akit többen elmebetegnek neveztek, és ki akarták rekeszteni a társadalomból.
Őt, aki kötéllel sepregetett a templomudvaron, és asztalborogatással csinált rendet.
Őt, aki engedte, hogy egy erkölcstelen nő a lábát simogassa.
Őt, akinek tanácsára barátja a vízből kifogott hal szájában talált dénárral fizette meg
az adót.
Őt, akit a szülők egyszerűen kinevettek, mert halott gyermekükre azt mondta, hogy
alszik.
Őt, aki fontosabbnak tartott egy hegylakó pszichiátriai beteget, mint 2000
vágósertést.
Őt, aki a jólét helyett a puritán, egyszerű életformát választotta.
Őt, aki a földi hatalom helyett inkább az önfeláldozást választotta.
Őt, aki önmaga élete helyett mások életét választotta.
Őt, akinek fejére olyan töviskoronát nyomtak, melyet kézzel alig lehetett megfogni.
Őt, aki kivégzőiért is imádkozott, és bűnük bocsánatáért esedezett.
Őt, aki feltámadása után összehajtogatott halotti leplet hagyott a sírjában.
Őt, aki titokzatos, ámulatba ejtő módon távozott a földről követői szeme láttára.
Őt, akinek lelke milliókat és milliókat tölt meg reménnyel, új erővel.
Én Őt imádom.
A neve: Jézus. Pozíciója: Krisztus. Szava: hihető. Élete: egyedülálló. Halála:
üdvözítő. Feltámadása: megtartó. Nem tudok róla mindent, még mindig nem értem
teljesen. De azt elérte bennem, hogy tudom: értem is tette, amit tett.
Ezért imádom Őt.
Őt imádom.
Tisza Attila